Japánban a vallások inkább a hagyományokból fakadó kulturális gyakorlatok, mintsem valódi hitrendszerek. Míg a buddhizmus békésen él együtt a sintó vallással, a vallási kultuszok harmonikusan keverednek és kiegészítik egymást.
A buddhizmus Japánban egy Kínából és Koreából származó vallás, amely Buddha tanításain alapul. A 6. században az indiai filozófia japán köntösbe öltözött, és összeolvadt a sintó hiedelmekkel. A különböző korszakok során számos irányzat alakult ki, amelyek a buddhizmus 13 iskoláját hozták létre.
Fedezze fel ezt a vallást, vagy más néven a „bölcsesség útját”, amely mélyen beágyazódott a japán kultúrába.
🇯🇵 A buddhizmus, egy importált vallás
Fotó forrása: https://think.iafor.org/arrival-acceptance-buddhism-japan/
Míg a sintóizmus Japán őshonos vallása, a buddhizmus viszonylag későn érkezett a szigetországba Kína és Korea hatására. Az idők során alkalmazkodott az országhoz és annak hagyományaihoz, miközben folyamatosan fejlődött a japán kultúrán keresztül.
Hogyan érkezett a buddhizmus Japánba?
A buddhista tanítás a 6. században érkezett Japánba, amikor a sintóizmus volt a Felkelő Nap Országának domináns vallása. Miután a szomszédos országokban diverzifikálódott, a buddhizmus a taoista és konfuciánus irányzatokkal együtt érkezett meg a szigetvilágba.
A Nihon Soki (a japán eredettörténetet és történelmet összefoglaló szöveggyűjtemény) szerint a buddhista filozófiát a koreai Paekche királyság uralkodója mutatta be Kimmei császárnak. A király egy Buddha-szobrot ajándékozott neki, buddhista írásokkal és egy levéllel együtt, amely elmagyarázta a vallás érdemeit.
A spirituális megvilágosodás, az élet és halál körforgása, valamint a reinkarnáció fogalmai eddig nagyon távol álltak a japán nép hiedelmeitől. Ezenkívül a „Buddha útja” vagy Butsudo újdonságával csábított, és egyes helyi klánok a hatalom valódi forrását látták benne.
A buddhizmus fejlődése a szigetországban
Festmény a félig legendás Sótoku hercegről (574-622), a buddhizmus első nagy japán pártfogójáról. Forrás: wikiwand.com
A 6. század végén, a sintóizmus hívei és a buddhizmus (valamint a kínai kultúra) támogatói közötti heves küzdelmek után a buddhista vallást a császári udvar a hatalmas Soga klán befolyására adoptálta.
Később a tanítást államvallássá nyilvánították, így a hatóságok szolgálatába állt, hogy megvédje az országot és fenntartsa a rendet a lakosság körében. Szerepe: biztonságot adni és irányítani.
A következő században Sótoku hercegnek köszönhetően széles körben elterjedt az országban. A Szujko császárnő uralkodása alatt régenssé kinevezett herceget tekintik a japán buddhizmus alapítójának, aki számos templomot építtetett a szigetországban. Sótoku-taisi arról is ismert, hogy különböző szútrákhoz fűzött kommentárokat.
Integrációjának kezdetén a buddhizmusra különösen nagy hatással volt a kínai gondolkodás. A filozófiai elméletektől távol, ekkoriban inkább betegségek, természeti katasztrófák vagy egyéb fenyegetések elleni, többé-kevésbé mágikus védőerejéről volt ismert.
Az évszázadok során számos iskola és buddhista szekta jelent meg. Három fő irányzatot különböztetünk meg: hínajána, mahájána és vadzsrajána.
🏫 Japán buddhizmus: a különböző iskolák
Az Enrjaku-dzsi keleti pagodája, a japán Tendai buddhista iskola központja. Forrás: youinjapan.net
Tizenhárom fő buddhista iskola létezik Japánban.
A Nara-korszak iskolái
- Hosszó: „a tiszta tudat iskolája”, Dosó szerzetes által bevezetve
- Kegon: „a virágfüzér iskolája”, Shen-Hsiang szerzetes által importálva
- Ricu: „a fegyelem iskolája”, amelyet a kínai Csian-csen szerzetes alapított
A Heian-korszak iskolái
- Tendai: „a Tientai-hegy iskolája”, Japánban nagyon ismert ezoterikus buddhista irányzat, amelyet Szaicsó szerzetes alapított
- Singon: „az Igaz Szó iskolája” vagy nagy tantrikus iskola, amelyet Kúkai szerzetes hozott be Kínából
A Kamakura-korszak iskolái
- Nicsiren-buddhizmus: „a lótusz iskolája”, amelyet Nicsiren szerzetes vezetett be
- Dzsódo: „a Tiszta Föld iskolája”, Japánban nagyon elterjedt, a Tendai szerzetes Hónen alapította
- Dzsódo-sin: „a Tiszta Föld igaz iskolája”, a buddhizmus egyik fő irányzata, amely a Tiszta Földből származik és Sinran alapította
- Juzu nenbutsu: „a Buddha iránti kölcsönös figyelem iskolája”, a japán Tiszta Föld buddhizmus egyik ága
- Dzsi: „az óra iskolája”, amely a Tiszta Föld amidista tanaihoz tartozik.
- Rinzai: a buddhizmus azon iskolája, amelyet Mjóan Eiszai kezdeményezett, az első japán zen mester, akit a harcosok nagyra becsültek
- Szótó: a japán zen buddhizmus fő iskolája, amelyet Dógen Zendzsi hozott be, és amely a csendes meditációra épül
- Obaku: a legújabb japán zen buddhista iskola, amelyet Ingen Rjúki szerzetes alapított
A japán ezoterikus buddhizmus
Fotó forrása: amis-musee-cernuschi.org/bouddhisme-esoterique/
Az ezoterikus buddhizmus a Singon iskolából és a Tendai iskola bizonyos ágaiból származik. Az ezoterikus tanítás a vadzsrajána irányzathoz vagy a Tibetből származó tantrikus buddhizmushoz tartozik. A japán tantrizmus azonban sintó gyakorlatokat is integrál. A japán ezoterikus buddhizmus a mantrákkal és dharanikkal végzett mágikus gyakorlatokra helyezi a hangsúlyt, amelyek védőerejükről ismertek.
A japán zen buddhizmus
Ez a mahájána irányzat egyik ága, amely a meditációt és Sziddhártha Gautama megvilágosodott testtartását, az úgynevezett zazent helyezi előtérbe. A zen a Csan-on alapul, amely egy Kínából érkezett indiai meditációs forma. Ez a buddhizmus Európában legismertebb formája.
A japán zen buddhizmusnak egyetlen célja van: elérni a spirituális megvilágosodást fizikai és mentális gyakorlatok révén.
🧘 Buddhista gyakorlat Japánban
Manapság sok japán világi vallásúnak vallja magát, mégis folytatja vallási gyakorlatait. A japán buddhizmus modern mozgalma, a Szóka Gakkai vagy a Nicsiren-buddhizmus világi formája jól tükrözi a vallás ezen újfajta felfogását Japánban.
A templomok és a szerzetesek
Szenzó-dzsi templom, a főváros legrégebbi buddhista temploma. Forrás: Wikipedia
Japánban számos buddhista templom található. A sintó szentélyekkel együtt ezek a vallási épületek a legelterjedtebbek. A „templom” szó japánul „tera” vagy „dzsiin”, ezért a nevük -dera vagy -dzsi utótagot tartalmaz. Nagy tetőzetükről és emeletes kapujukról (romon) ismerhetők fel. A buddhista szinkretizmus miatt azonban sok templom átvesz építészeti elemeket a sintó vallástól, például a tori kapukat, és fordítva.
Japán legnevesebb templomai közül megemlíthetjük a Kijomizu-dera templomot, amelyet az irgalmasság istennőjének szenteltek, és a Szenzó-dzsi templomot: a főváros legrégebbi buddhista templomát. A Kinkakudzsi templom, más néven az Aranypavilon és paradicsomi kertjei szintén nagyon híresek, és a világ minden tájáról vonzzák a látogatókat.
A japán buddhizmus történelmében Kúkai kétségtelenül a leghíresebb szerzetes. Ő alapította a Singon iskolát, amely ma is nagyon elterjedt. Elmondható, hogy szellemisége jelentősen befolyásolta a japán kultúrát. Kúkai építtette a Kója-hegyi kolostort is, ahová minden évben számos zarándok érkezik.
Dókjó, a Hosszó-sú szekta híve szintén nagyon fontos politikai személyiség volt a 8. században, aki az udvaron belüli rossz befolyásáról volt ismert.
Benkei, a harcos szerzetes a japán folklór egyik alakja, valamint a kabuki és Nó színház egyik szereplője maradt. Állítólag a nagy Minamoto no Josicune, a japán történelem híres szamurájának cinkosa volt.
Hasonlóképpen, a Rinzai-sú iskolához tartozó Takuan Szóhó szerzetes arról ismert, hogy ő volt a mestere Mijamoto Muszasinak, a nagy japán vívónak.
Más szerzetesek is híresek Japánban, mint például Ikkyu-Sojun, a Rinzai iskola mestere, aki verseiről ismert.
A buddhizmus hatása a japán kultúrára
Japán teaszertartás & zen buddhizmus. Forrás: WikiCommons
A buddhizmus nagymértékben befolyásolta a japán kultúrát. Megmutatkozik a művészetekben, az építészetben, valamint a helyi életmódban. Öröksége a japán civilizációban a harcosok becsületkódexén és az olyan harcművészeteken keresztül érhető tetten, mint a kjúdó vagy a kendó.
Hasonlóképpen, bizonyos japán hagyományok a buddhizmusból erednek, mint például a híres teaszertartás. Míg a sintóizmus a halált az élet végének tekinti, a buddhizmus más megközelítést kínál ehhez az eseményhez a túlvilág és a reinkarnáció elvének jelenlétével. Ezenkívül a buddhista vallást még mindig széles körben gyakorolják Japánban a temetési szertartások során.
A művészeteket is megihlette a bölcsesség útja a japán kalligráfia, a Nó színház vagy az Ikebana virágművészet, nem megfeledkezve a zen kertekről sem.
Összegzésként elmondható, hogy a buddhizmus Japánban megtalálja a helyét a sintó ideológiák mellett. Több mint vallás, ez egy olyan filozófia, amely az évszázadok során nagy gazdagságot hozott a japán kultúrának.
