A hagyományok és a spiritualitás hazájaként Japán számos babonájáról és a sintó, valamint a buddhizmus gyökereiből táplálkozó ősi értékeiről ismert.
Bár a sintó a legfőbb vallás Japánban, egyben a legrégebbi is. Animista hiedelmei és a természet iránti mély tisztelete nagymértékben áthatja a japán kultúrát. A buddhizmus, amely közvetlenül Kínából érkezett, a japán írott nyelv egyik alapköve. Értékeit a szigetország lakóinak többsége magáévá tette. Végezetül, a később Európából érkezett kereszténység a harmadik leggyakoribb vallás a Felkelő Nap Országában.
Fedezze fel késlekedés nélkül a japán vallások legfontosabb jellemzőit.
⛩ A sintó, Japán domináns vallása
Az Icukusima szentély. Fotó: Jordy Meow
A „Sintó” szó szerinti jelentése: „az istenek útja”. Ez a mitológiából származó politeista vallás az ősi Japánból származó hiedelmeken és rituálékon alapul. Jellemzője a természet szentsége és a japán istenségek, azaz a kamik tisztelete.
A sintó gyakorlatok közül a tisztulási rítus elengedhetetlen a test és a lélek megtisztításához. A Meidzsi-korban a sintó az ország hivatalos vallásává vált. Számos szentélyt emeltek Japánban a kamik tiszteletére. A sintó ideológiának ma több mint 90 millió követője van.
👺 A kamik, a japán istenségek
A sintó és a kamik által inspirált kép. Alkotó: DreadJim a DeviantArt-on
Ezek olyan istenek, természetfeletti lények vagy szellemek, amelyek a sintó hiedelemvilágból származnak, és mindenhol, különböző formákban rejtőznek. Néha sértődékenyek is lehetnek, ezért az embernek ügyelnie kell arra, hogy ne sértse meg őket.
Japánban végtelen számú kami létezik: az állatok, a természeti elemek, mint a víz, a szél, a nap, a teremtő erők, valamint az elhunyt nagy vezetők szellemei mind tisztelt istenségek. A legismertebbek közé tartozik Izanami és Izanagi, az univerzum teremtő istenei, Amateraszu, a napistennő, Cukujomi, a hold istene, és Szuszanoo, a viharok istensége.
🇯🇵 Az állami sintó
Ez volt az ország hivatalos vallása, amelyet a japán kormány a Meidzsi-kortól a második világháború végéig vezetett be. A nacionalista jellegű állami sintó szembeszállt a Kínából érkezett buddhizmussal. A sintó papok az állam ügynökeivé váltak, hogy megszilárdítsák a hatóságok által meghatározott vallást. Japán császárát ekkor főistenségnek tekintették, akit imádni kellett.
⛩ A sintó szentélyek
Forrás: Pixabay
A sintó szentélyek valódi istentiszteleti helyek, amelyek a kamik tiszteletét szolgálják. Az emberek azért látogatnak el ide, hogy megünnepeljék a nagy népi ünnepeket, mint a macuri vagy az újév, egészségért és szerencséért imádkozzanak, vagy hogy olyan hagyományos tevékenységeket lássanak, mint a tánc, a nó színház vagy a szumó.
Általában egy torii nevű fa kapu jellemzi őket, amely vöröses-narancssárga színével választja el a szent területet a profán világtól. A bejáratot kőoroszlán-szobrok (Komainu) őrzik, és egy lámpásokkal szegélyezett út vezet a főépülethez. A sétányon található a csózuja, az a medence vagy szökőkút, amely lehetővé teszi a tisztálkodást a szent helyre lépés előtt. A szokás szerint kezet kell mosni és szájat öblíteni az Oharai rituálé szerint. A szentély magában foglal egy honden nevű csarnokot és egy termet az áldozatok számára (haiden).
Ma több mint 100 000 szentély található Japán-szerte. Gyakran dzsindzsa néven emlegetik őket, néha pedig Dzsingu vagy Taisa néven. Legtöbbször ezek a imahelyek egy egyszerű oltárból állnak, ahol áldozatokat helyezhetnek el a kami számára, valamint egy, az istenséget jelképező tárgyból. Az Isze-szentély, ahol Amateraszu napistennő él, Japán legszentebb helye. Ismert arról, hogy itt őrzik a császár szent tükrét. A gabona és a kereskedelem istennőjének szentelt Fuszimi Inari szintén nagyon népszerű a rókaszobraival.
👹 A buddhizmus japán módra
Ushiku, a világ legnagyobb Buddha-szobra. Forrás: kanpai.fr
Indiából származva a buddhista irányzat széles körben elterjedt Ázsiában. A meditációs gyakorlatokat, az áldozati rituálékat, az imát és a filozófiát ötvözve a spirituális megvilágosodás elérése érdekében, ez a világ negyedik leggyakrabban gyakorolt vallása.
Az 5. és 6. század folyamán a vallás Kína és Korea hatására érkezett Japánba. Ekkor keveredett a sintó vallás hiedelmeivel, és Buddha felvette az Amida Butsu nevet. A Nara-kortól napjainkig 3 fő irányzatot és 6 nagy iskolát különböztetünk meg.
🙏 A buddhizmus fejlődése Japánban
Az Aszuka és Nara korszakok jelentik a buddhizmus megjelenését és fejlődését a szigetországban. A vallás hamar összeütközésbe került a sintóval. A Szoga klán és az udvar által elfogadott buddhizmust 592-ben államvallássá nyilvánították.
A 7. század elején a buddhizmus virágkorát élte Sotoku Taishi herceg hatása alatt. Ez volt az írásbeliség vallása. Ezenkívül számos templomot építettek Japánban.
A buddhizmus 3 fő irányzata 1: Hinajána (forrás: Dung Tran, medium.com) / 2: Mahájána (forrás: Metropolitan Museum of Art) / 3: Vadzsrajána (forrás: Rubin Museum of Art gyűjteménye)
Az idők folyamán új gondolkodási irányzatok jelentek meg, amelyek különböző iskolákat hoztak létre. Mindegyik a buddhizmus 3 fő irányzatának (Hinajána, mahájána és vadzsrajána) egyikéhez tartozik. A Heian-korban alapított Szingon és Tendai ma különösen híresek, csakúgy, mint a Kamakura-kor iskolái, amelyek a Tiszta Föld vagy a Lótusz szútrát hirdetik.
Hasonlóképpen, a Zen buddhizmus, a meditáción alapuló mahájána buddhizmus egyik ága, még mindig nagyon elterjedt Japánban.
👴 A buddhista templomok
Si Tennó-dzsi, Japán legrégebbi buddhista temploma. Forrás: horizonsdujapon.com fotó: Angelo di Genova
A sintó szentélyekhez hasonlóan ezekből is rengeteg van Japánban, és gyakran osztoznak ugyanazokon a helyszíneken. A nevük végén álló -dzsi vagy -dera utótagról ismerhetők fel.
Építészetük mutat hasonlóságot a szentélyekével, azonban a templomokat a józanabb stílus, a jellegzetes fa kapu (mon), a pagoda (tó) és a Buddha-szobrok jellemzik.
A bejáratnál található szobrok humanoid alakú őrzők, amelyek távol tartják a démonokat a szent helytől. Érdemes megjegyezni, hogy egyes templomok bejáratánál torii és komainu is található.
Hasonlóképpen, egyes szentélyek rendelkeznek kapuval (mon). A templomok több épületből állnak, beleértve az arany csarnokot (kondo) a szent szobrokkal, valamint a meditációs termeket, a szútrák megőrzésére szolgáló helyiségeket, oktatási tereket és más jellegzetes részeket, mint például a kert. A Kinkaku-dzsi egy buddhista templom, amely az arannyal borított csodálatos homlokzatáról híres.
🤔 Mi az a sintó-buddhista szinkretizmus?
A buddhista vallás és a sintó kami-kultusz fúziója vezetett az úgynevezett sintó-buddhista szinkretizmushoz.
Japánban nem ritka, hogy az emberek ezt a két vallást egyszerre gyakorolják. Az életet ünneplő események inkább a sintó kultuszhoz, míg a temetési szertartások a buddhizmushoz tartoznak. Ennek eredményeként léteznek szentélyeket befogadó templomok, amelyeket dzsisának neveznek, valamint templomokkal együtt élő szentélyek (dzsingu-dzsi).
A 19. század végén a két vallás keveredését betiltották, és a dzsingu-dzsi templomokat elválasztották buddhista szobraiktól, és épületeket romboltak le a kulturális örökség kárára.
📿 A kereszténység, Európából importálva
A nagaszaki keresztény mártírok (16. századi japán festmény). Forrás: cath.ch
Bár a kereszténység a legtöbb hívővel rendelkező vallás a bolygón, Japánban a lakosság csak egy kisebbségét képviseli.
A 16. század közepén portugál és spanyol katolikus misszionáriusok által a szigetországba importált kereszténységet hamar feladták az üldöztetéstől való félelem miatt.
Valójában a Tokugawa-sogunátus, amely politikai veszélyt látott ebben a vallásban, betiltotta a kereszténységet az országban. Az európai misszionáriusokat kiűzték az országból, és a japán keresztények kénytelenek voltak elrejtőzni, hogy gyakorolják hitüket, különben kínzással és kivégzéssel néztek szembe a 19. század végéig.
Csak a Meidzsi-korban engedélyezték hivatalosan a kereszténységet. Ma már a japán kultúra része az iskolai oktatáson, a művészeteken és bizonyos katolikus eseményeken keresztül, mint például a Japánban is megünnepelt karácsony.
Hasonlóképpen, sok japán választja a nyugati stílusú esküvőt és annak keresztény hagyományait. Azonban a kereszténység, bár pozitív képpel rendelkezik, továbbra is a buddhizmus és a sintó árnyékában marad.
👺 Vallás az ünnepeken és a Macurin keresztül
2016 Szandzsa Macuri, Tokió. Forrás: Unsplash.com
Ha Japánba utazik, a macurik azok a hagyományos japán fesztiválok, amelyeket nem szabad kihagyni. Legtöbbször sintó vallási ünnepekhez kapcsolódnak.
Minden városnak vagy falunak megvan a saját macurija, és tisztel egy istent. A fesztiválokat olyan rituálék előzik meg, ahol a hívők megtisztulnak az önmegtartóztatás és a fürdőzés időszakaival.
A szent szertartás során a pap felkéri az istenséget, hogy szálljon alá a szentély ereklyéjébe. A hívek áldozatokat helyeznek el, hogy megköszönjék vagy védelmét kérjék, majd következik a körmenet, amely végigvonul az utcákon, hogy megáldja a lakókat. Ez egyben alkalom az ősökért való imádkozásra is.
A macurikat ünnepségek kísérik. Japán különlegességeket esznek, és a számos standnál szórakoztató tevékenységekben vehetnek részt. Ezeket a népszerű eseményeket a helyi folklór, a hagyományos táncok, a színházi előadások és a tűzijátékok teszik élénkké.
A folklóron, a spiritualitáson és a hagyományokon keresztül a japán vallások a helyi kultúra szerves részét képezik. Bár a kereszténység bizonyos hatást gyakorolt a japán társadalomra, a kamik sintó kultusza és a buddhizmus mindenütt jelen van a szigetországban.
Egy igazán lenyűgöző spirituális utazáshoz ne hagyja ki a szentélyek és templomok látogatását a Felkelő Nap Országában!
