A japán művészet csúcsán az ukiyo-e örökre beírta magát a Felkelő Nap Országának történelmébe.
Az ukiyo-e egy Japánban, az Edo-korszakban megjelent művészeti irányzat, amelyet főként a japán fametszetek képviselnek. Az örökös változásban lévő világ mulandó szépsége által ihletett ukiyo-e jelentése „a lebegő világ képei”, és egyszerre utal magára a művészeti áramlatra és az abból született alkotásokra.
Tágabb értelemben az ukiyo-e egy fametszetet jelöl: egy kis példányszámú rajzot, amelyet tintával, domborművűen faragott fa dúcokról nyomtattak.
Tudta, hogy a japán fametszet kínai ihletésű? Az alkalmazott eljárást (xilográfia) a buddhista szerzetesektől vették át, de a témákat nem! Nézzük meg mindezt részletesebben.
🌊 Az ukiyo-e, a „lebegő világ” képe
A XVII. századi Japánban a „lebegő világ” vagy ukiyo (a -e nélkül) a szórakozás világát, a kabuki színházat, a teaházakat és a kicsapongást jelölte. Az élvezetek hajszolása dominált az új kereskedőpolgárság körében, amelyet az edo-i arisztokraták nem néztek jó szemmel.
“Tōkaidō Gojūsantsugi”, Utagawa Hiroshige fametszete 1848-1850-ből. (©Bnf)
Az ukiyo (浮世) ezen leírása éles ellentétben áll annak buddhista eredetével. A buddhista gondolkodás szerint az ukiyo egy jelenlegi világot jelöl, amely illuzórikus és tele van szenvedéssel. A vallás vagy filozófia szerint a gyógymód a meditáció, valamint a virágok, a folyók és a természet csodáinak szemlélése.
A népszerű japán művészek nemcsak saját értelmezést adtak az ukiyo-nak, hanem egy új kifejezést is alkottak: „Ukiyo-e”. A „e” jelentése pedig „kép”.
Az ukiyo megjelenése a japán művészetben
Az ukiyo kifejezés első megjelenését a japán művészeti világban Asai Ryoi japán írónak és buddhista szerzetesnek tulajdonítják. „A lebegő világ meséi” (Ukiyo monogatari) című műve 1665 körül jelent meg.
Ez a béke, a jólét és a japán városi polgárság reformjának korszaka volt. Megkülönböztette a buddhista ukiyo-e-t az Edo-korszak ukiyo-e-jétől egy meditációra összpontosító spirituális megközelítéssel. Ez a koncepció elnyerte a japán festők és metszők tetszését.
Az ukiyo-e a vallásosság és a zárt negyedek – Japánban „zöld házak” – nyüzsgő életének különös keverékeként tárul elénk.
👉 A japán fametszet technikája
Az ukiyo-e világszerte inspirációforrás, a legszebb japán fametszetek alapja.
A „fametszet” (estampe) az olasz „stampa” szóból származik, ami nyomást jelent. Ez a kifejezés minden olyan tintával készült nyomatot jelöl, amelyet rugalmas hordozóra, például papírra vittek fel, egy vésett dúc (fa vagy kő) segítségével.
Az ukiyo-e felemelkedése nem csak a rajzolók érdeme, hanem több tehetség összefogása:
Az ukiyo-e rajzoló
A fehér papíron fekete vonal technikáját használja, hogy elkészítse mesterrajzát (shita) fekete tintával (akárcsak a manapság divatos whiteboard videóanimációs szoftverek!). Ami a színezést illeti, megelégszik azzal, hogy útmutatást ad a nyomdásznak.
Az ukiyo-e fametsző és nyomdász japán eszközei. (©Bnf)
Az ukiyo-e metsző
A rajzot fapallókba faragja. Minden színnek megvolt a saját dúcja (ugyanaz az elv, mint a négyszínnyomásnál). A metszés károsítja a rajzoló shita-ját, aki azzal vigasztalódik, hogy ellenőrzi a metsző munkáját.
Az ukiyo-e nyomdász
A fekete tintát és a színes pigmenteket a vésett fablokkokra keni egy bambuszszálakból készült párna (baren) segítségével. Ha az ukiyo-e színes, a nyomdász illesztőjeleket (kento) használ a színek pontos egymásra helyezéséhez. Egy milliméternyi eltolódás kissé eltérő nyomatot eredményez. Ez az oka annak, hogy a japán fametszetek gyűjtői, amelyekből kis példányszám (alkotásonként kb. 30 darab) készül, azt mondják, minden példány egyedi.
Az ukiyo-e kiadó
Ő a karmester. Ő választja ki és hozza össze az összes tehetséget a japán fametszet elkészítéséhez.
Úgy tűnik, hogy a történelem csak a rajzolók nevét őrizte meg. Ezenkívül a 20. században megjelent a Sosaku-Hanga (kreatív metszet) irányzat, ahol a rajzoló maga metszi és nyomtatja ki a fametszeteit.
Hogy láthasson egy mester nyomdászt munka közben, csak ajánlani tudom ezt a videót. Amellett, hogy kiváló minőségű, valóban bemutatja a nyomdász által végzett összes lépést a fametszet elkészítéséhez. Nagyon aprólékos munka!
🕵♀ Hogyan ismerhető fel egy japán fametszet?
Ha úgy döntött, hogy eredeti japán fametszetet vásárol, amelyet ezen ősi művészet szabályai szerint készítettek, akkor jelentős összeget kell befektetnie, de mindenekelőtt képesnek kell lennie az eredet igazolására.
A szenvedélyes gyűjtők nem haboznak ukiyo-e szakértőkhöz fordulni; a befektetés indokolja ezt a többletköltséget.
Egyébként saját maga is felmérheti ezeket a nyomatokat, hogy ne verjék át:
- Kérje, hogy láthassa a vésett fapallót, amelyet a nyomathoz használtak.
- Ellenőrizze, hogy a darabon rajta van-e a rajzoló pecsétje.
- Vizsgálja meg közelről a tintával nem telített területeket. Ott papírrostokat kell látnia. Egy reprodukción nincs különbség a nyomtatott és a nem nyomtatott részek között.
- Hasonlítsa össze a megvásárolandó ukiyo-e méretét a referenciakönyvekben található adatokkal. A híres japán fametszet-rajzolók művei ott le vannak írva.
🗻 A japán fametszet, a kézművességtől a műalkotásig
Az Ukyo-e képes volt évszázadokon át fejlődni, tükrözve a társadalomban betöltött szerepét. Idővel ez az egyszerű kézműves fametszési technika valódi műalkotássá vált.
Az Edo-korszak, az ukiyo-e aranykora
Az Edo-korszakban (1600 – 1868) a „lebegő világ képei” együtt léteztek az arisztokraták által kedvelt és elismert hagyományos festészettel. Az ukiyo-e művészetet vagy a szórólapok művészetét közönségesnek tartották, de elnyerte a nép és a gazdag kereskedők csodálatát.
“Défilé des beautés contemporaines des quartiers de plaisirs”, Kiyonaga Torii fametszete 1784-ből. (©Bnf)
A fametszet a tokiói szórakozónegyed mindennapi életének jeleneteit ábrázolja: gésák portréi, erotikus jelenetek, kurtizánok és híres színészek portréi – Ez a nagy fametszet-mesterek ideje, mint például Utamaro és Sharaku.
A 18. század végén és egy teljesen más stílusban a fametszet a fenséges természeti tájak felé fordult Hokusai és Hiroshige vonásaival.
A Meiji-korszak, az ukiyo-e hanyatlása
A Meiji-korszak (1868 – 1912) jelzi Japán kényszerű megnyitását a világ többi része felé és a hagyományos ukiyo-e agóniáját: a Meiji fametszet más. A nyugati technikákat megtanulták és bevezették a japán rajzolók (árnyékjátékok, perspektívák, színátmenetek, chiaroscuro stb.). Kiyochika Kobayashi (1847-1915) ennek az irányzatnak a legreprezentatívabb művésze.
Ezzel párhuzamosan a Felkelő Nap Országának frenetikus nyugatiasodása anakronisztikussá és divatjamúlttá teszi a fametszeteket. A fényképezés komoly versenytárssá válik.
Shin-hanga, az új fametszet (1910 – 1960)
Azt mondják, a megújulás az ifjúság műve! Az ukiyo-e művészeté egy 20 éves fiatal japánnak, Shozaburo Watanabe-nak tulajdonítható. Kiindulási alapja egyszerre egyszerű és paradox: a hagyományos japán fametszeteket nagyon nagyra értékelik Európában és az USA-ban, miközben a művészek és kézművesek elhagyatottak, sőt éheznek Japánban. Ez a fametszet-kiadó ekkor egy új művészeti vonalat hoz létre, és érzékenyíti rá a fametszés mesterembereit.
“Neige à Shinkyo, Nikko” (1930), Hasui Kawase fametszete, a Shin-hanga mozgalom képviselője.
Az új fametszetet a nyugati világ érintésének és érzékenységének figyelembevételével rajzolják. A shin-hanga irányzat témái az Edo-korszakéi (színészek portréi, szép nők, vidéki vagy városi tájak). Ezenkívül a külföldi gyűjtőknek romantikus elképzelésük volt a régi Japánról: Shozaburo Watanabe művész és korai marketinges egyben!
Az új fametszet korszakának művészei nemcsak japánok voltak (Hasui Kawase, Goyo Hashiguchi), hanem olyan külföldi festők is, akiket elvarázsolt a japán fametszetek művészete, mint Fritz Capelari (Ausztria) és Charles W. Bartlett (Nagy-Britannia).
👹 A japán fametszet témái
Az ukiyo-e több téma köré épül:
“Les quatre saisons du plaisir au Yoshiwara”, Eishi Hosoda fametszete az 1790-es évek végéről. (©Bnf)
A kurtizánok
A leghíresebb kurtizánokat gyakran ábrázolták a XVII. és XX. századi japán metszeteken. A rajzolók kiemelték szépségüket és kifinomultságukat. Azok a japán művészek, akik ismertek az ukiyo-e bijin-ga (női portrék) iránti elkötelezettségükről: Harunobu, Utamaro, Eishi és Sukenobu.
The Adonis Plant (Fukujusô), Katsushika Hokusai fametszete 1815-ből.
Az erotikus jelenetek
A XVI. századtól a XIX. századig az „shunga”-nak nevezett erotikus képek visszatérő témák voltak az ukyo-e művészetben. Nevük „tavaszi képet” jelent, utalva a szexuális örömökre. A legtöbb nagy fametszet-mester, mint Moronobu, Masanobu, Hokusai és Utamaro, készített shunga ukiyo-e-ket.
“Tablette votive de l’acteur Saruwaka Kanzaburô”, Kubo Shunman japán naptára, 1804-1812 körül. (©Bnf)
A japán naptárak
A fametszet formájú régi japán naptárakat e-goyomi-nak (naptárképek) nevezik. Ezek a rajzok kínai és japán paródiákat (mitate) illusztráltak. A japán holdnaptár összetettségét vonzó fametszetek létrehozására használták fel. A fametszet részleteinek (viselt hagyományos ruházat stb.) alapos megfigyelőjének kell lenni ahhoz, hogy kapcsolatot teremtsen a hónappal. Harunobu híres a nishiki-e (brokát fametszetek) alkotásairól.
“Branches de prunier du carquois”, Kitao Shigemasa surimono-ja, 1804-1807 körül. (©Bnf)
A surimono
A surimono az Edo-korszakból származó fametszetek, amelyeket kis példányszámban adtak ki, fényűzőek és ajándékozásra szánták őket egy ünnep alkalmából. Kártya formájában a rajzot gyakran burleszk vers (kyôka) vagy haikai kíséri, egy rövid szöveg, amely sok szójátékot tartalmaz.
Kabuki színházi jelenet, Torii Kiyomitsu fametszete (1735-1785). (©Bnf)
A kabuki színház színészei
Ez az ukiyo-e műfaj a kabuki színészek portréira összpontosít, és rajzokban dolgoz fel bizonyos jeleneteket az előadott darabokból. A festők közül Sharaku és Utagawa Toyokuni ismertek Kabuki fametszeteikről.
“Les lutteurs de sumô, Kaminari et Narutaki”, Katsukawa Shunei fametszete (1762-1819). (©Bnf)
A szumó birkózók
Az ukiyo-e művészek nem feledkeztek meg a legendás japán harcosokról sem. Az erre a japán birkózósportra szentelt fametszetek tartalmazzák a birkózók portréit, rítusait és küzdelmeit.
“Le Spectre de Koheiji”, Hokusai fametszete 1830-ból. (©Bnf)
A természetfeletti
Természetesen! A démonoknak és szellemeknek ukiyo-e témának kellett lenniük. Ebben a fantasztikus univerzumban Utamaro híres a „Száz történet démonokról és szellemekről” sorozatáról, Hokusai pedig az „Egy vízbe fúlt nő szelleme” fametszetéről.
“La Grande Vague de Kanagawa”, Hokusai fametszete 1831-34-ből. (©Bnf)
A természet és a híres helyek
A Válogatott rovarok és Madarak miriádja albumok a naturalista Utamaro-tól illusztrálják az e téma iránti rajongást. Továbbá, A Fudzsi-hegy harminchat látképe a tájképfestő Hokusai-tól és az Edo száz látképe Hiroshige-tól gyönyörű tanúbizonyságai a japán művészek mesteri tudásának ebben a figuratív festészeti műfajban.
👨🎨 Az ukiyo-e főbb művészei
A japán fametszet mesterembereinek (rajzoló, metsző, nyomdász) tehetségét tartós rajongás jutalmazza. Ezenkívül néhány ukiyo-e rajzoló meghatározta ennek a művészetnek a történetét:
Katsushika Hokusai (1760 – 1849)
A „rajzbolond öreg” becenévvel (műveit Gakyōjin-nal írta alá: a rajz bolondja), ez a híres ukiyo-e művész egyben metsző és népszerű japán írások szerzője is. Hokusai fametszetei erősen befolyásolták a „japonizmust”. Így Van Gogh, Monet és Sisley is az ő stílusából merített ihletet. A világon a legismertebb műve továbbra is A nagy hullám Kanagavánál.
Tôshûsai Sharaku
Ennek az ukiyo-e mesternek a szakmája és kiléte rejtély. Karrierje rövid volt (1794 – 1795), és valódi neve találgatások tárgya. A kabuki ukiyo-e-re szakosodott. Egyes kutatók azt állítják, hogy a Nô színész Saitô Jûrobei-ről van szó.
Kitagawa Utamaro (1753 – 1806)
Nyugaton „Outamaro” néven ismert, ez a festő, az ukiyo-e bijin-ga és shunga specialistája (nők és erotikus jelenetek), sok impresszionistát befolyásolt. Edmond de Goncourt „a zöld házak festőjének” nevezte el!
Utagawa Toyokuni I (1769 – 1825)
Az ukiyo-e mester, Utagawa Toyoharu tanítványa és egy színházi bábkészítő fia, ez a művész hírnevét a Kabuki színészeknek szentelt „okubi-e” stílusának érettségének köszönheti.
🥢 Az ukiyo és a japonizmus
A japán ukiyo-e művek hatása áll a Japonizmusnak nevezett nyugati művészeti irányzat eredeténél.
A japán fametszetből a nabik irányzata (posztimpresszionista művészeti mozgalom) megőrizte a formák egyszerűsítését, a sziluettek kanyargós vonalát, a színek élénkségét és a témákat. Így a mindennapi élet pillanatai, a portrék és a hétköznapi élet múló pillanatai vásznak témáivá váltak.
Párhuzam egy Hokusai mű és egy Monet festmény között.
A japonizmust elősegítette Japán megnyitása a nyugat felé 1868-ban. Az utazások és a kereskedelmi cserék lehetővé tették a japán kézművesek alkotásainak felfedezését. Az inspiráció erős volt, mielőtt az első világháború lelassította volna.
Az ukiyo-e határozottan egy olyan japán kulturális referencia, amelyet minden Japán-szerelmesnek ki kell akasztania otthonában. Művei jól szimbolizálják a Felkelő Nap Országát: művészeti gazdagságát, spiritualitását, erkölcseit, természeti szépségét és történelmét. Válassza ki a sajátját oldalunkon. Japán fametszet gyűjteményünk nem hagyja Önt hidegen!
