A kanagawai nagy hullám, a japán művész, Hokusai emblematikus alkotása nem igényel bemutatást. Ez a híres japán nyomat keletkezése óta világszerte számos művészt bűvöl el.
A japán nyomatok az ukijo-e irányzathoz kötődnek, amelynek lényege a múlandó, úszó világ mulandóságának megragadása, amelyben élünk. Ezek az alkotások a hagyományos japán művészet gazdagságát képviselik.
Valóban ismeri ennek a nyomatnak a történetét és jelentését? Japán-rajongókként azért vagyunk itt, hogy többet tudjunk meg erről a nagyszerű műről, és (újra)felfedezzük egy ilyen siker titkait. Jó olvasást kívánunk! 😊
Hokusai, a japán nyomatkészítés nagy mestere
Biztosan hallott már erről a híres japán festőről, aki tájkép-sorozatairól ismert. Az 1760-ban Edóban, Japán egykori fővárosában született Katsushika Hokusai világszerte elismert művész. Rajzoló, festő, metsző és író is egyben, akit a japán nyomatkészítés legnagyobb mesterének tartanak. Alkotásaiban gyakran ábrázol a természetből vett elemeket, amelyeket a buddhizmusból eredő spiritualitással értelmez. Hokusai emellett a manga atyja is, ami „spontán vázlatot” jelent. 1849-ig élt, 89 éves korában hunyt el, és élete végén alkotta meg legszebb műveit.
Balról jobbra: Hiroshige portréja; Harunobu Suzuki nyomata; Hokusai portréja.
De tudja-e, mi az a nyomat? Ez egy olyan kép, amelyet fára történő metszési technikával állítanak elő, egy tusrajz alapján. Ez az eljárás egy művészt igényel, aki megrajzolja a mintát, egy metszőt, aki kialakítja a domborművet a fa dúcokon, és egy nyomdászt, aki a metszetről tintával nyomatot készít a papírra. Az ötlet az, hogy egy művet nagy mennyiségben, nagyon megfizethető áron reprodukáljanak. Ezt a hagyományos technikát 1765-ig, a színes nyomatok megjelenéséig kizárólag fekete-fehérben készítették Harunobu Suzuki jóvoltából.
Az Ukijo-e, egy népszerű művészeti irányzat
Japán művészeti mozgalom 🎨, amely a 17. és 19. század közötti nem akadémikus nyomatokat és festményeket jelöli. Az ukijo-e jelentése: „az úszó világ képei” (ukijo). Az irányzat buddhista felhanggal bír, amely egy instabil és illuzórikus valóságot fejez ki, amelyhez nem lehet kötődni. Emellett a jelen pillanat megélésének filozófiáját vagy a mozgásban lévő világot is képviseli.
Az ukijo-e történelmi háttere
Ebben az időszakban Japán egy hosszú polgárháborús időszak után a sógunok által bevezetett elszigetelő politikát folytatott. Ez a katonai arisztokrácia hanyatlását és egy új polgárság felemelkedését jelentette. A béke légköre uralkodott el, a művészet virágzott, alkalmazkodni kellett az új közönséghez. Válaszul az ukijo-e e társadalmi osztály érdekeit képviselte, a mindennapi élet jeleneteit ábrázolva, a kurtizánoktól kezdve a híres Kabuki színház színészein át a szumóbirkózókig. Az ukijo-e az erotikus jeleneteiről (shunga) is ismert, amelyeket az akkori hatalom cenzúrázott.
A 19. században Hokusai és Hiroshige kijátszották a hatóságok cenzúráját egy új stílus megalapításával: a híres tájak látképének (meisho-e) ábrázolásával, vízszintes formátumban. Ez a két művész megragadta a lakosság természet iránti növekvő érdeklődését, és forradalmasította a japán nyomatok világát.
A kanagawai nagy hullám elemzése
Japán leghíresebb alkotása, „A kanagawai nagy hullám”, amelyet gyakran csak „A hullám”-ként emlegetnek, egy 1831-ben készült fametszet, Katsushika Hokusai munkája. A festő 70 éves volt, amikor ezt a művet elkészítette, és ez az ő leghíresebb nyomata is. A Harminchat látkép a Fudzsi-hegyről sorozat első darabjaként az ukijo-e művészet kiváló megtestesítője.
🛶 A tenger és a halászok Kanagawa partjainál
Három elem emelkedik ki ebben a kompozícióban: a tenger, a hajók és a hegy. Az előtérben két hullámot láthatunk, amelyek három bárkát ragadnak magukkal Kanagawa partjainál. A hajók valószínűleg oshiokuri-bune típusúak, amelyeket az Edó-korszakban a főváros ellátására szolgáló áruk szállítására használtak. Az első hullám kisebb, és formájában a Fudzsi-hegyre utal, míg a második hatalmasnak tűnik, és a kép több mint felét elfoglalja. Feltételezhető, hogy egy veszélyes hullámról, egy nyílt tengeri hullámról (nagy okinami) van szó. Ha jól megnézi, szörnyetegszerű, görbe ujjakat láthat, amelyek ellenséges jelleget kölcsönöznek ennek a tarajos hullámnak, amely készen áll arra, hogy elnyelje a halászokat.
🗻 A Fudzsi-hegy más szemszögből
A háttérben láthatja a Fudzsi-hegyet, Japán jelképét, amely a Harminchat látkép a Fudzsi-hegyről sorozat fókuszpontja. Szokatlan volt akkoriban ezt a nemzeti ikont a háttérbe helyezni. A híres vulkán rendkívül kicsinek tűnik ezzel a hatalmas hullámmal szemben. Személy szerint úgy gondolom, hogy Hokusai egyfajta provokációt fejezett ki ezzel a csodálat tárgyával szemben.
✍ Hokusai aláírása
A kompozíció bal felső sarkában megjelenik Hokusai aláírása és egy kartus a sorozat címével: Harminchat látkép a Fudzsi-hegyről / Kanagawa partjainál / A hullám alatt. Tudni kell, hogy a művész négy különböző aláírást használt a sorozat során.
☯ Hokusai Hullámának értelmezése
A kanagawai nagy hullám festményen megfigyelheti a földi és égi elemek kiegészítő jellegét. A háborgó tenger kontrasztja a nyugodt és békés éggel a Jin-Jang filozófiát idézi. Hasonlóképpen, a tenger domináns kék színét ellensúlyozza a kiegészítő színe: az ég sárgája. Ez tökéletes egyensúlyt eredményez a kompozícióban.
A természet múlandósága és ereje buddhista és sintó konnotációkkal bír. Elképzelhető, hogy Hokusai alkotása az ember sebezhetőségét fejezi ki a mindenható és kiszámíthatatlan természettel szemben.
A Hullám és nyugati hatásai
A festőt nyugati irányzatok is inspirálták, amelyek nagyban hozzájárultak a mű sikeréhez. E hatások közé tartozik a perspektíva, a több sík egymásra helyezése és a porosz kék használata.
Porosz kék, a divatos szín
A porosz kék a mű 20%-át teszi ki, és teljes erejét adja neki. Más néven berlini kék, egy sötétkék pigment, amely a zöld felé hajlik. Németországban találták fel, és Hollandiából importálták Hokusai művének elkészítéséhez. Ez egy divatos szín, amely új dimenziót hozott az ukijo-e világába, és viszonylag jól tartja magát az idő múlásával.
A japonizmus hatása Nyugaton
Japán megnyitásával a világ felé a Meidzsi-korszakban a helyi lakosság fokozatosan elvesztette érdeklődését a nyomatok iránt a nyugati termékek javára. Ezzel szemben a japán művészet és civilizáció lenyűgözte és befolyásolta a számos európai művészt, például a pont-aveni iskola festőit. Ezt nevezzük japonizmusnak.
A klasszicizmussal szemben az impresszionisták új esztétikai választásokkal éltek, amelyeket japán stílusúnak neveztek. Az élénk színek és az egyszerű formák kerültek előtérbe. Tehát a Nyugat volt az, amely újra fellendítette a nyomatok sikerét. Emellett a művész, aki a legjobban megtestesíti ennek a művészetnek a virtuozitását, Hokusai.
Félix Bracquemond festő és metsző volt az első, aki a japán mester rajzaiból merített ihletet, és beépítette azokat művészeti tárgyaiba. Később Hokusai Hulláma számos nyugati művészt inspirált, mint például Van Gogh, Pissarro, Cézanne, Gauguin, Monet…
Az impresszionisták osztoztak a japán művészettel a természet és a dolgok múlandósága iránti szeretetükben. Így egyes festők nagy nyomatgyűjteménnyel rendelkeztek. A posztimpresszionisták és a Nabis csoport tagjai valószínűleg a körvonalazott formákból, az élénk színekből és a merész keretezésekből merítettek. A hatás a festészeten túl is kiterjedt. Claude Debussy, a híres francia zeneszerző 1905-ben a kanagawai nagy hullámot használta fel kottája borítóján 🎼.
Ma ennek a mesterműnek a példányait számos múzeumban megtalálhatjuk világszerte: a Metropolitan Museum of Artban New Yorkban, a British Museumban Londonban, a Nemzeti Könyvtárban, a párizsi Guimet Múzeumban vagy a givergyi Claude Monet Házban. A japán nyomatok többsége a 19. századi magángyűjteményekből származik.
A Hullám számos művészeti vagy marketing-újrafeldolgozás tárgya. Tudta, hogy a Quiksilver logója is ebből merített ihletet a szörfözéshez (a hullám) és a snowboardozáshoz🏂 (a hegy) fűződő kapcsolata miatt?
Balról jobbra: Dan Cretu átirata; az óceánok szennyezésére figyelmeztető átirat; a Quiksilver logója.
