Ismeri a Tengu démont? Ha Ön Japán-rajongó, az arca bizonyára nem ismeretlen Ön előtt.
Vörös arcával és hosszú orrával a Tengu (天狗) démon a szigetország egyik népszerű japán teremtménye. A jökai családba tartozik, és egyben kamiként (vagy sintó istenségként) is tisztelik, aki a hegyek és az erdők ura.
De mi rejlik e ikonikus alak mögött? Ki lehet ez a híres démon? Miért tisztelik annyira?
Ismerje meg a Tengu portréját, eredetét, valamint helyét a hagyományos és modern japán kultúrában.
A Tengu portréja: hogyan néz ki?
A hosszú orrú démon 👺 a jökaiok közé tartozik – tudja, azok közé a láthatatlan lények közé, amelyek uralják a világot, és amelyeket a japánok annyira kedvelnek. Ezek szellemek, démonok és más természetfeletti lények, amelyek többsége mágikus erővel bír. A Tengut a sintó vallásban istenségként (vagy kamiként) is számon tartják, aki a hegyek és az erdők védelméért felel.
A Tengu démon ábrázolása Antonio J. Manzanedo (balra) és Ai Tatebayashi (jobbra) alkotásain
Haragos kifejezésével és bíborvörös arcával a Tengu meglehetősen ijesztő. Hét tenyérnyi hosszú orra emlékeztet Saruta Hikoéra, egy másik, Japánban jól ismert sintó istenségére. Madárszerű tulajdonságokkal is rendelkezik, például szárnyakkal, amelyekkel repülni tud. Emellett gyakran láthatja jamabusi öltözékben, azokban a hegyekben élő aszkéta harcosokban, akiknek a Tengu a szent őrzője.
A régi japán illusztrált tekercsekből (Tengu-sōshi) származó ábrázolásokon a Tengut gőgös buddhista papokkal társítják, akik haláluk után démonokká változtak. Később a jamabusik aszkéta gyakorlataihoz és a harcművészetekhez kötötték. ⚔
A hagyományos japán festményeken és szobrokon a Tengu különféle kiegészítőket visel, például szerzetesi botot, tollakból készült legyezőt, amellyel szelet tud kavarni, vagy éppen harcos fegyvereket.
Ráadásul a megjelenése sokat változott az évszázadok során. Félig ember, félig madár, az évek során egyre inkább egy eretnek buddhista papra hasonlít, akinek reinkarnációja lehet. Hosszú orra ekkor a régi időkben viselt csőrének maradványa. 🐦
Japán Tengu maszk és jelentése
A Tengu démon maszkja nagyon elterjedt a japán kultúrában: a színházban, a fesztiválokon, a sintó ünnepségeken, a mangákban és animékben mindenhol jelen van. Nem vitás, hogy ijesztő arca tökéletes arra, hogy mély nyomot hagyjon az emberekben. Sőt, a maszkot abban a reményben is használják, hogy elriasszák és távol tartsák a gonosz szellemeket.
Vigyázzon, nehogy összekeverje a Tengut a híres japán Hannya démonnal. Bár mindkettőnek vörös az arca és ijesztő a mimikája, a Tengu a hosszú orrával különbözik, míg a Hannya jellemzői a szarvak és a hosszú, éles fogak.
A Tengu eredete: honnan származik?
Amanozako ábrázolása (©NickTheBarbarian) / Garuda ábrázolása (©Kailash Raj)
A japán Tenguról szóló első történetek a Nihon Sokiból származnak, egy nagyon régi, 720-ból származó történelmi könyvből. Később a japán művészet, a mesék és a városi legendák is nagyban hozzájárultak a démon népszerűségéhez. Számos, a Tengut említő történet szó szerint a japán folklór részévé tette a haragos jökait.
Azonban az eredetével kapcsolatos nézőpontok eltérőek, és jelenleg nincs kézzelfogható bizonyíték, amely alátámasztaná a különböző elméleteket. Ezért bemutatok Önnek néhányat, hogy kialakíthassa saját véleményét:
1. elmélet: A kínai Tiāngou
A japán Tengu valószínűleg a kínai Tiāngouból származik, egy „kozmikus kutya” szörnyetegből, amely egy üstökössel (vagy hullócsillaggal) keresztezett kutyára hasonlít, és amelynek neve azt jelenti: „Égi kutya”. Eredetileg a létezése a napfogyatkozások magyarázatára szolgált, amelyeket akkoriban még nem értettek.
Kínában a Tiāngou egy félelmetes lény, a háború szerelmese, aki emberekkel táplálkozik. Bár a japán Tengu kölcsönvesz tőle néhány jellemzőt, a fizikai hasonlóság nem a legszembetűnőbb. Valójában első pillantásra nehéz felfedezni benne a kutyás vonásokat. 🐺
2. elmélet: Amanozako sintó istenség
A Kudzsiki, a japán mitológia referenciakönyve szerint a Tengu egy Amanozako nevű sintó istenségtől származik, akivel bizonyos hasonlóságokat mutat. Ez a félig nő, félig madár szörnyűséges istennő szintén hosszú orral rendelkezett.
Amanozako állítólag Szuszanoo, a viharisten haragjának gyümölcse. Ez megmagyarázhatja, miért van leszármazottjának, a Tengunak néha legyezője.
3. elmélet: Garuda hindu istennő
Más történészek úgy vélik, hogy a Tengu egy sas külsejű hindu istenségtől származik 🦅. Hozzá hasonlóan ettől a mitikus lénytől is féltek a hívők, mielőtt a buddhizmus őrzőjévé vált volna.
A Tengu japán legendái
Legyen szó hagyományos ünnepről, irodalomról, Nó-színházról vagy médiáról, a Tengu nagyon népszerű a japán folklórban, és hozzájárul a kultúra gazdagságához. A Tengu jökai körüli legendákból nincs hiány.
Minamoto no Josicune és Szódzsóbó király
A harcművészetek 🥋 szakértőjeként a Tengu híres arról, hogy tökéletesen forgatja a fegyvereket. Az íj, a naginata és a kard nem ismeretlen számára.
Ráadásul a híres szamuráj, Minamoto no Josicune állítólag a Szódzsóbó, a Tenguk rendkívül hatalmas királya által adott kiképzésnek köszönhetően győzte le a Taira klánt.
Miután apját a Tairák meggyilkolták, a fiatal Minamoto no Josicune a Kurama-hegyre száműzetett. Miközben a völgyön kelt át, megismerkedett Szódzsóbó Tenguval, aki összebarátkozott vele. Ez a volt jamabusi felajánlotta, hogy megtanítja harcolni, hogy bosszút állhasson a Tairákon. Így tudta Minamoto no Josicune legyőzni ellenségét.
Minamoto no Josicune edzés közben Szódzsóbó Tenguval.
A buddhizmus ellensége
Tudta, hogy sok jökai-jal ellentétben a Tengunak a nagy orrán kívül más különlegessége is van? Ugyanis egy bizonyos korszakban gyűlölte a buddhizmust. A sintó vallás által elvakítva a Tengu különösen ellenséges volt a szerzetesekkel és a templomokkal szemben.
A Heian-korszakból származó Konjaku monogatari sú gyűjtemény legendáiban elrabolja és eltéríti a papokat hitüktől, valamint a jámbor embereket is.
A buddhizmus ellenségeként a császári családot is célba veszi. Így például Szandzsó császár is egy Tengu áldozata lett, aki megvakította, hogy bosszút álljon rajta.
Számos történetben a papok vagy a jámbor emberek, akik túl hiúk ahhoz, hogy a mennybe jussanak, intellektuális tudásszintjüktől függően többé-kevésbé hatalmas Tenguvá változnak.
Japánban a “Tengu ni natta” vagy “tenguvá válni” kifejezés ezekből a legendákból ered. Ez egy módja annak, hogy egy különösen gőgös személyt jellemezzenek.
A Tengu különböző típusai
Japánban a Tengu istenségeknek több kategóriája létezik. A legműveltebbek és leghatalmasabbak a Nagy Tenguk, míg a Kis Tenguk kevésbé fejlettek és tudatlanabbak.🧐
Daitengu (©studiomuti) / Konoha Tengu (©svenstoffels) / Karaszu Tengu (©Flying-Fox)
A Daitenguk
Ők a Nagy Tenguk. Bölcs és spirituális lények, akik a hegycsúcsokon élnek. Inkább jóindulatúak, de dühösen különösen veszélyesek.
Ezeknek a magasan tisztelt istenségeknek humanoid megjelenésük van, hosszú orral és szárnyakkal, amelyek madári eredetükre emlékeztetnek. Minél hosszabb az orruk, annál nagyobb hatalommal bírnak.
Fő feladatuk a hegyek uralása. Így tudnak repülni, szelet kavarni és természeti katasztrófákat előidézni. A harcművészetek szakértőiként úgy forgatják a kardot, mint senki más.
Néha elrabolják azokat az embereket, akik az erdőkbe merészkednek, hogy megbüntessék őket, vagy hogy mágiára tanítsák őket. Ezeknek a hatalmas Tenguknak állítólag az a képességük is megvan, hogy megnöveljék az emberek orrát. Pinokkió 🤥 vajon a démon átkának áldozata lett?
A Karaszu Tenguk
A Varjú Tenguknak sok madári fizikai tulajdonságuk van 🦅. Megtartották az ősi formát a csőrrel. Kotengunak is nevezik őket, ők a Nagy Tenguk szolgái, és képesek megszállni az embereket vagy átváltozni, hogy tréfát űzzenek velük. Kevésbé hatalmasak, mint vezetőik, az emberek könnyen túljárnak az eszükön, és néhány humoros japán történet ihletői.
Az Ona Tenguk
Ők egykori buddhista apácák, akik túl hiú természetük miatt démonokká 👿 változtak. A varjú Tenguk közé tartoznak, és elcsábítják a férfiakat, mielőtt felfednék valódi természetüket.
A Koh Noha Tenguk
Inkább farkasokra 🐺 hasonlítanak, és feladatuk az, hogy ételt vigyenek a nagy Tenguknak, cserébe az embereknek nyújtott szívességekért. A Kis Tengukkal ellentétben ők nem tudnak harcolni.
A Guhinek
A hierarchia utolsó tagjai, inkább jóindulatúak az emberekkel, akiknek közvetítői a természettel 🌿. Ennek ellenére viharokat tudnak kavarni, ha dühösek.
A Tengu jelentése az évek során
Tengu ábrázolása Cristian AC alkotásán
A Tengu képe sokat fejlődött Japán történelme során. Eredetileg gonosz és agresszív démonnak tartották, a harc szerelmesének, aki elrabolta a szerzeteseket és a gyerekeket, vagy megszállta a nőket.
Aztán apránként a képe lágyult. A Tengu elveszíti a buddhizmussal szembeni ellenségességét, és a hegyek és erdők védelmezőjeként lép fel.
Az évszázadok során a Tengu a buddhista szövegek és szent helyek jóindulatú őrzőjévé válik. Hasonlóképpen, gonosz tréfákat űz azokkal, akik arrogánsak vagy nem tisztelik a törvényeket.
Manapság a Tengutól már nem kell tartani. Épp ellenkezőleg, egyesek hajlamosak gúnyolódni rajta. Bár szerencsét hoz és védi a családokat azáltal, hogy elűzi a gonosz szellemeket, továbbra is kiszámíthatatlan marad, akárcsak az a természet, amelyet véd.
A Tengu helye a japán kultúrában
A Tengu fontos helyet foglal el a japán hagyományokban a valláson, az irodalmon és a művészeteken keresztül. Még ma is számos rendezvényt szentelnek neki. Megemlíthetjük a Szaburó Tengu-kultuszt az Izuna-hegyen, Szódzsóbót a Kurama-hegyen, vagy a Szaruata Hiko kultuszt Szuszuka városában.
Felvonulás a Numata fesztiválon a Tengu tiszteletére.
Ha Japánba látogat, íme néhány ünnep, amelyet nem szabad kihagynia, hogy láthassa ezeket a híres démonokat:
Augusztusban ne hagyja ki a hagyományos O Bon ünnep Tengu-maszkjait, amely az ősök tiszteletére rendezett rituálé. Hasonlóképpen, a nagyon népszerű Numata fesztiválon, amely a Kasóan-hegyi Tengut ünnepli, két hatalmas maszk felvonulását láthatja.
Februárban vegyen részt a legendás lény tiszteletére rendezett kocsifelvonuláson a tokiói Tenkaicsi Tengu parádén.
Ezekkel a démonokkal találkozhat még az oszakai fesztiválon, a hokkaidói Furubirában, vagy akár Tokió Simokitazava negyedének utcáin is.
Tengu fesztivál Tokió Simokitazava negyedében. (©balbo42)
Még ma is, a művészetekben és a japán irodalomban a Tengu igazi inspirációs forrás. Legyen szó festményekről, Nó-színházi darabokról, ahol megtalálhatjuk a jellegzetes maszkját, vagy akár mangákról és videojátékokról, a démon nem fog egyhamar feledésbe merülni.
Most, hogy mindent tud erről a mitikus lényről, vigyázzon, nehogy elszálljon magától, ha nem akarja, hogy azt mondják Önre: “Tengu ni natta”.
