A nemzeti sportnak választott szumó igazi intézmény Japánban. Ez az ősi harcművészet nemcsak rendkívül népszerű, de a legszentebb is a Felkelő Nap Országában.
A szumó a hagyományos japán birkózás, amelyben két nagy testalkatú ellenfél küzd meg egymással test-test elleni harcban. A sport célja, hogy az ellenfelet kiszorítsák a ringből, vagy a földre kényszerítsék.
Ez a külföldiek számára egyszerre különös és lenyűgöző tudományág kiválóan példázza a japán kultúra egyediségét.
Fedezze fel ezt a rituális japán birkózósportot, ahol a harcosokat istenekhez hasonlítják!
🔎 A szumó története és eredete Japánban
A szumó mélyen gyökerezik a Felkelő Nap Országának történelmében. A legrégebbi japán krónikák, a Kojiki (712-ben jelent meg) már említést tesznek erről a gyakorlatról. Sőt, egy birkózómérkőzés során győzte le Takemikazuchi isten Takeminakatát, és szerezte meg a japán szigeteket.
Balra: Utagawa Kunisada két fametszete, amely szumómérkőzéseket ábrázol (1840-1850). Jobbra: Masanosuke Inagawa birkózó ábrázolása Kuniyoshi Utagawa által (1845).
Kicsit később a Nihon Soki, egy másik történelmi gyűjtemény Japán eredetéről, beszámol Nomi No Sukune, a legendás harcos győzelméről. Ez egy két halandó közötti összecsapás volt: Nomi No Sukune és Taima No Kuehaya, Suinin császár legerősebb harcosa között. Előbbi japán birkózótechnikákkal győzte le ellenfelét, és később a szumó istenévé vált.
Így ez a japán harcművészet a japán mitológiából és a sintoizmusból meríti gyökereit. Ezenkívül az istenségek tiszteletére rendeztek küzdelmi rituálékat, hogy lecsillapítsák őket és elősegítsék a bőséges termést.
A szumó az idők folyamán
A Nara-korszakban a szumó a császári udvar szórakoztatását szolgálta. A tudományág fokozatosan kodifikálódott. A szabályokat és rituálékat lépésről lépésre vezették be, hogy közelítsenek a ma ismert birkózósporthoz.
A Kamakura-korszakban a szumó a szórakoztatáson vagy vallási rituálékon túl más szerepet is kapott. A szamurájok által használt harcművészetté vált a test-test elleni küzdelemhez.
A 17. században, amikor Japán békésebb időszakot élt, a szumó megszabadult katonai funkciójától, és az arisztokraták kedvenc látványossága lett, mielőtt egy évszázaddal később Japán hivatalos nemzeti sportjává nyilvánították.
Szumóbirkózók az 1870-es években. ©The New York Public Library
Csak a 19. század vége felé jelentek meg a szumómérkőzések a sajtóban. Végül jutalmakat is felajánlottak a győzteseknek. Ezzel párhuzamosan a sportág professzionalizálódni kezdett.
Azonban a Showa-korszak nacionalista befolyása tette a japán birkózást igazán népszerűvé. Ebben az időszakban, 1925-ben alakult meg a Japán Szumószövetség. A feladata? Új szabályok bevezetése és a bajnokságok megszervezése. A szumómérkőzéseket ekkor már a rádióban közvetítették, majd 1953-tól a televízióban is megjelentek.
Napjainkban a japán birkózók száma egyre csökken, és helyüket külföldi harcosok veszik át. Be kell látni, hogy ez a sport extrém életkörülményeket és sok áldozatot követel.
🤼♂ A rikishi, avagy a szumóbirkózó
A profi birkózót rikishi-nek (ami “erős embert” jelent) hívják, nem pedig szumotori-nak (ez a kifejezés a kezdőknek van fenntartva). A jellegzetes öltözék mellett a harcos szigorú edzést és nagyon sajátos életmódot követ.
A rikishik már serdülőkorukban belépnek egy istállóba (heya), egyfajta szumóklubba, ahol közösségben élnek, és minden nap a oyakata (nyugalmazott kiváló birkózó, az istálló vezetője) irányítása alatt edzenek.
Az új szumótorik az intézménybe érkezéskor küzdőnevet vesznek fel. Kollégiumokban laknak, míg a magasabb rangú birkózóknak joguk van külön szobához. Nem mindenki válik nagy bajnokká, és csak a legerősebbek kapnak fizetést. Számukra egy nagyon szigorú életmód kezdődik.
A rikishik hagyományos öltözéke: egy öv (mawashi) és egy konty (chonmage).
A rikishik öltözéke
Ha van valami, ami meglepő az európai kultúránk számára, az a rikishik megjelenése a küzdelmek során. A feltűnő testalkatukon kívül a birkózók semmit sem viselnek, kivéve egyfajta tangát, amely körülveszi a derekukat és eltakarja az ágyékukat 😲.
Ez a mawashi nevű öv a hivatalos öltözékük. Minden küzdelemben ezt viselik, függetlenül az évszaktól. A legmasszívabbak közel 4 kg-ot nyomnak, és 8 méter hosszúak. Kíváncsiak vagyunk, vajon hányszor lehetne körbetekerni magunkat ezzel a darab textillel 😉.
A szamurájokhoz hasonlóan a birkózók is hagyományos kontyot viselnek, hogy hátrafogják hosszú hajukat. Érdemes megjegyezni, hogy csak nyugdíjba vonulásukkor vághatják le a hajukat. Ami a felsőbb osztályú birkózókat illeti, ők egy oicho nevű jellegzetes frizuráról ismerhetőek fel.
🥋 A szumóbirkózók edzése
A birkózók korán (kb. 5 órakor) ébrednek, hogy nagyon korán elkezdjék a gyakorlatokat. Bemelegítenek, majd intenzíven, éhgyomorra edzenek, hogy az ebédre nagyon éhesek legyenek. Az edzést egy küzdelemmel zárják. A legmagasabban rangsorolt rikishik küzdenek utoljára, és ők esznek először, az istálló vezetőjének társaságában.
🥘 A szumósok életmódja
Miután jól megizzadtak az edzésen, a szumóbirkózók fürdenek. Az ebédnél lenyűgöző mennyiségű kalóriát kell elfogyasztaniuk. Ehhez egy nagyon fehérjedús pörköltet (csankonabe) esznek nagy adag rizzsel, és sört isznak.
Ebéd után megcsináltatják a frizurájukat, elvégzik a házimunkát, majd jön a szieszta ideje, ami elengedhetetlen a fehérjék és zsírok raktározásához. Este a szumósok újra csankonabét esznek, hogy elérjék a napi kb. 8000 kcal-t, ami majdnem háromszorosa egy élsportoló futballistáénak 😮.
🙋♂️ A szumotori 5 kérdésben
Távol a sportolókról alkotott fizikai sztereotípiáktól, a szumóbirkózókat különösen tisztelik Japánban, sőt, imádják őket. Hatalmas testalkatuk, erejük, rendíthetetlen elméjük és példamutató fegyelmezettségük lenyűgöző.
Európában ezek a páratlan harcosok és furcsa rituáléik felkeltik az érdeklődésünket. Próbáljuk meg egy kicsit demisztifikálni ennek a japán félistennek a mítoszát.
1. Miért olyan nagyok a szumósok?
A súly kérdése megszállottság a szumóban, mert minél kövérebb valaki, annál alacsonyabb lesz a súlypontja, és annál nagyobb ereje lesz ahhoz, hogy eltolja vagy eldobja riválisát. Hasonlóképpen, ez segíti őt a tachiai (a harcosok közötti első ütközés) során, amelytől gyakran függ a győzelem. Röviden, a súly nagyobb erőt ad a szumósnak. Azonban a túl kövér birkózó kevésbé lesz gyors, így minden az egyensúly kérdése.
2. Mekkora egy szumós átlagos súlya?
Egy rikishi átlagos súlya kb. 150 kg, több mint 1m80-as magasság mellett. A szumótörténelem legnehezebb birkózója 285 kilót nyomott.
3. Hogyan híznak meg a szumósok?
A szumóbirkózók naponta körülbelül 8000 kalóriát nyelnek le, mielőtt pihennének, ami lehetővé teszi a jobb felszívódást és a jelentős súlygyarapodást, miközben az intenzív testmozgásuk fejleszti az izomtömeget.
4. Egészségesek a szumósok?
Bár a BMI-kritériumok szerint jelentős túlsúllyal rendelkeznek, az aktív szumósok nem szenvednek különösebben az elhízással összefüggő betegségektől, mivel a zsírjuk főleg a bőrük alatt helyezkedik el, nem a zsigeri szerveknél. A jelenség magyarázata: az izzasztó edzések 💪.
5. Mennyi egy szumós várható élettartama?
Tudni kell, hogy egy szumós 30 éves kora körül vonul vissza. Ekkor áll fenn a legnagyobb kockázata annak, hogy zsigeri zsír rakódik le, különösen, ha nem igazítja étrendjét és fizikai aktivitását. A túlsúly miatt a szumósok jobban ki vannak téve a szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere-betegségeknek. Várható élettartamuk ezért 60-65 évre csökken. Ez azonban egyénenként nagyon változó.
💁♀️ Szumó női szemmel
Sokáig ez a küzdősport kizárólag férfiaknak volt fenntartva, és a nőket egy régi sintoista hiedelem miatt tisztátalannak tartották, még a versenyekre sem volt szabad belépniük. Ez sok feminista felháborodását váltotta ki 😔.
Pedig a női szumó legrégebbi nyomai a 18. századra nyúlnak vissza, amikor bordélyházakban rendeztek küzdelmeket a férfiak szórakoztatására.
Szerencsére a 20. század vége óta a tudományág végre megnyílt a nők előtt, shin-sumo néven. Ők a férfiak között is gyakorolhatják. Azonban még nem érhetik el a profi rangot. Még időre lesz szükség ahhoz, hogy a mentalitás változzon ebben a nagyon konzervatív japán művészetben.
Végül a női szumó jó úton halad, hiszen 2013-ban Oszakában megrendezték az első nemzetközi női tornát… ez jelentős előrelépés a szumó világában. Hasonlóképpen, a Nemzetközi Szövetség szeretné felvenni a harcművészetet az olimpiai játékok programjába, ami a sportot vegyes tudományággá fejlesztené.
👉 Szumómérkőzés: szabályok és rituálék
A szumó olyan küzdősport, amely számos szabályt és rituálét követ. Először is, minden rikishi felvesz egy shikona-t, azaz birkózónevet. Sok harcművészettel ellentétben itt nincsenek súlycsoportok. Így egy hatalmas óriás is küzdhet egy 100 kg alatti ellenféllel. Minden birkózó mawashit visel (selyemből az első és második osztályban), és a hajukat hagyományos kontyba (chonmage) fésülik.
Rikishik vagy szumóbirkózók a küzdelem előtt. ©J. Henning Buchholz
Minden küzdelem előtt a szumósokat a yobidashi, azaz a bemondó nevezi meg, aki felkéri őket, hogy lépjenek fel a dohyo-ra (egyfajta aréna). A harcosok meghajolnak, majd néhány perces mentális felkészülést végeznek. Ekkor tisztulási rituálékat gyakorolnak, amelyek a sintoista szertartásokból erednek.
Először shiko-t végeznek (rituálé, amely abból áll, hogy a lábat nagyon magasra emelik, majd erősen a földre csapják), mielőtt meginnának és kiköpnének egy korty vizet (chirkara mizu). Ezután egy marék sót szórnak a földre a megtisztítás érdekében. Ezután a két birkózó a dohyo közepére lép, szembenéznek egymással, leguggolnak, összecsapják a kezüket és kinyújtják a karjukat (chiri chôzu).
Birkózó shiko-t végez, hogy lenyűgözze ellenfelét. ©Alessio Roversi
Több rituálé után a küzdelem végre elkezdődhet. A gyoji (bíró) jelére kezdődik, aki megforgatja a legyezőjét. Ez az a pillanat, amikor a szumósok ököllel érintik a földet, mielőtt hevesen egymásnak rontanának. A tachiai (a két birkózó közötti ütközés) jelzi a támadás kezdetét.
A küzdelem megnyeréséhez ki kell szorítani az ellenfelet a körből, vagy a talpán kívül más testrésszel a földhöz kell érintenie a talajt. Hasonlóképpen, ha a birkózó elveszíti a mawashi-ját, az vereséget jelent… még egy ok, amiért jól meg kell kötni 😅. A torna végén a legtöbb győzelmet arató versenyző díjat kap.
📍 A szumóban használt technikák
A birkózók a súlyukat használják, hogy a ringben eltolják riválisukat. Olyan test-test elleni technikákat alkalmaznak, amelyek célja az ellenfél egyensúlyának megbontása. Érdemes megjegyezni, hogy jelenleg 82 elismert szumófogás létezik. A küzdelem során tilos a hajat húzni, a nemi szerveket, a szemet vagy a napfonatot célozni, zárt ököllel ütni, vagy az ellenfelet fojtogatni. A küzdelem akkor ér véget, amikor az egyik rikishi elhagyja a kört, vagy a talpán kívül más testrésszel érinti a földet.
😎 Szumótornán való részvétel
Most, hogy a szumónak már nincsenek titkai Ön előtt, már csak el kell mennie egy tornára, hogy megcsodálhassa ezt az egyedülálló látványosságot a Felkelő Nap Országában.
Ha japán utazást tervez, tudnia kell, hogy évente hat hivatalos szumótorna van, amelyek tizenöt napig tartanak. Januárban, májusban és szeptemberben Tokióban, márciusban Oszakában, júliusban Nagoyában és novemberben Fukuokában.
Körülbelül tizenöt eurót kell szánni egy szumótorna megtekintésére, és akár 70 eurót is foglalás esetén. Egyes helyek, mint például a 4 fős páholyok, sokkal drágábbak. A jegyet előre megveheti egy konbiniben, közvetlenül a helyszínen, vagy foglalhat az interneten. Tudja, hogy a helyek gyorsan fogynak! Annak érdekében, hogy biztosan részt vehessen egy küzdelemen, azt tanácsoljuk, hogy egy hónappal előre foglalja le jegyeit egy online foglalási oldalon, mint például a Tiket Oosumo.
Japán és hagyományos kultúrájának jelképeként a szumó továbbra is egy lenyűgöző harcművészet, amely tiszteletet parancsol. És Ön, hogyan látja ezt a sportot?
