A japán kultúra megértéséhez először az országban domináns vallásokkal, a sintoizmussal és a buddhizmussal kell megismerkednünk. Míg az előbbit kínaiak és koreaiak hozták be, az utóbbi a szigetvilág őshonos vallása.
A sintoizmus egy japán politeista vallás, amely az ősi Japán animista és sámánisztikus hiedelmeiből ered. A „istenek útja” jelentésű sinto a természet szellemeit, azaz a kamikat tiszteli.
Fókuszban Japán történelmének legrégebbi vallása.
🤓 Sintoizmus Japánban: vallás vagy filozófia?
A sintoizmushoz – ellentétben a próféták által alapított legismertebb monoteista vallásokkal – nem tartozik erkölcsi kódex vagy szent könyv. Ez egy olyan kultusz, amely természetes módon fejlődött ki a japán nép hagyományaiból és hiedelmeiből. A rituálék és a kamik iránti mély tisztelet olyan alapvető elemei ennek a vallásnak, amelyet mindenki úgy gyakorol, ahogy akar.
Hasonlóképpen, a hívek nem kötődnek egyetlen kultuszhoz sem. Így a sintoizmus jól megfér más vallásokkal, mint például a buddhizmussal, a konfucianizmussal, a taoizmussal vagy a kereszténységgel. Érdemes megjegyezni, hogy Japánban gyakori, hogy valaki egyszerre több vallást is gyakorol.
A sintoizmus nem nyugszik különösebb dogmákon, azonban két referenciaművet említhetünk: a Kodzsiki-t és a Nihon Soki-t, amelyek a Nara-korszak elején jelentek meg. Ezek a művek a japán kozmogóniáról és a sinto istenségek eredetéről szóló mítoszok gyűjteményei, amelyekben nyomon követhető a császár isteni származása.
🧜♂️ A kamik és a japán mitológia
Amateraszu előbukkan a mennyei sziklabarlangból (Sunsai Toshimasa, 1887). Forrás: wikipedia.
A japán sintoizmus a kamik (japán istenek) kultuszán alapul. Ők azok a felsőbb rendű entitások vagy természetszellemek, amelyek uralkodnak a világon, és tiszteletet (vagy félelmet) parancsolnak. A természet elemei, mint a fák, a sziklák vagy az állatok, mind kamik. Ugyanígy az ősök, a nagy vezetők vagy az elhunyt császárok szellemeit is istenségként tisztelik a sintoista kultuszban.
A sinto istenségek a japán mitológia középpontjában állnak. Ahogy láttuk, a Kodzsiki és a Nihon Soki olyan mítoszok és legendák gyűjteményei, amelyek leírják a kamik eredetét. Az elsőben megtaláljuk az Izanagi és Izanami teremtő istenségeket, valamint a napistennő Amateraszut és más fontos istenségeket. A másodikban az első japán császár (Amateraszu leszármazottja) és a császári vonal történetét követhetjük nyomon.
Japánban a kamik kétértelmű entitások. Tisztelni kell őket, és semmiképpen sem szabad megsérteni őket, mert azzal balszerencsét (tatari) vonhatunk magunkra.
⛩ Sinto szentélyek
Ise-dzsingu. Forrás: blog.gaijinpot.com
A sintoista kultusz nagyon jelen van Japánban, és számos szentély népesíti be a szigetvilágot. Minden épület egy kami lakhelye.
Különösen ismert az Ise-dzsingu, az Izumo-taisja és a Fusimi Inari. A jellegzetes elemek közül a torii az a kapu, amely elválasztja a szent világot a profántól. Ezt egy isidan-nak nevezett kőlépcső követi.
A főépülethez vezető úton (szandó) található a csózuja, egy vízzel teli medence nagy merőkanalakkal, amelyek a kami elé járulás előtti fizikai és spirituális megtisztulást szolgálják. Ez az a hely, ahol a hívek megmossák a kezüket és a szájukat, hogy megszabaduljanak minden szennyeződéstől. Ezután a hagyományos lámpásokkal szegélyezett út a kagura-den-hez (a szent táncok helyszínéhez) vezet.
A szentély területén található a samuso. Itt árulják az ema-kat (fa táblák, amelyekre kívánságokat írnak) vagy az omamori-kat (amulettek). Az emake az a szerkezet, amely lehetővé teszi az ema-k felakasztását. A kami így elolvashatja az imákat és teljesítheti azokat.
A haiden (imádkozóhely) bejáratát komainu (oroszlánszobrok) őrzik. Egy simenava nevű szalmakötél jelzi a pavilon szent jellegét. Végül a honden a szentély legfontosabb épülete. Ez az a szent hely, ahol a kami ereklyéje található, és ahová csak a sinto papok léphetnek be.
🤔 A sintoizmus hatása a japánok életére
Elmondhatjuk, hogy a sintoizmus rányomta bélyegét a japánok gondolkodásmódjára és életmódjára. A természet, az ősök és a kamik iránti mély tisztelet mélyen gyökerezik a japán kultúrában. A japánok úgy vélik, hogy minden dologban és minden egyénben ott lakozik egy tisztelendő kami.
Bizonyos értelemben a vallás összeköti a hívőt az univerzumával, az országával és a közösségével. Az esküvők és a születések sinto szertartásokkal járnak, az évet pedig olyan ünnepségek tagolják, amelyekben sinto rituálék jelennek meg, mint például a lányok ünnepe, a hanami (cseresznyevirágzás ünnepe) vagy az újév.
A sinto gyakorlatok közül említhetjük a szentélyek látogatását, valamint a tisztulási rítusokat, mint a kéz- és szájmosás a szent helyre való belépés előtt. Bizonyos tisztasági gesztusok, mint például a zuhanyozás az onszen-be (termálforrás) való belépés előtt, szintén a kultuszhoz kapcsolódnak.
A legnépszerűbb sinto megnyilvánulások a macurik. Ezek a helyi kamik tiszteletére rendezett japán fesztiválok.
📖 A japán sintoizmus rövid története
A legtöbb valláshoz hasonlóan a sintoizmus is természetes és politikai környezetből született, mielőtt évszázadokon át fejlődött volna.
🐣 A sintoizmus megjelenése Japánban
A sinto kultusz előzményei a Dzsómon-korig nyúlnak vissza, közel húszezer évvel ezelőttre. A vallási hiedelmek akkoriban a számos természeti katasztrófa magyarázatára szolgáltak. A 4 tektonikus lemez találkozásánál fekvő szigetvilágot ősidők óta földrengések, vulkánkitörések, cunamik és tájfunok rázzák meg.
Japán első népeinek animista hiedelmei voltak. Ez azt jelenti, hogy hittek olyan szellemek vagy lelkek létezésében, amelyek életre keltik a természetet és az élőlényeket. Az évszázadok során a japánok emberi tulajdonságokkal ruházták fel ezeket a szellemeket. Így jelentek meg a kamik, ahogy ma ismerjük őket.
Amikor a buddhizmus a VI. század körül megérkezett a szigetvilágba, a japán császári udvar meg akarta erősíteni az őshonos vallást és a császári hatalmat. Így a sinto hiedelmek 712-ben a Kodzsiki-ben, majd 720-ban a Nihon Soki-ban öltöttek testet. Az etnikai vallás ekkor a nacionalizmus szimbólumává vált.
🔎 A sinto-buddhista szinkretizmus
Sinbucu-súgó: A sintoizmus és a buddhizmus keveredése Japánban. Forrás: blog.japanwondertravel.com
Amikor a buddhizmus az Aszuka-korszak végén elterjedt Japánban, a sintoizmusnak alkalmazkodnia és fejlődnie kellett, hogy integrálja az új hiedelmeket spirituális koncepciójába. Hasonlóképpen, a sinto istenségeket hozzáadták a buddhista panteonhoz.
A Singon iskola alapítója, Kúkai szerint a kamik a buddhák megtestesülései. Ebben az időszakban a vallási hiedelmek együtt éltek és összeolvadtak, és egyesek csak egyetlen igazságot láttak bennük. Ezt nevezik sinto-buddhista szinkretizmusnak (sinbucu súgó).
A templomok ekkor kis sinto szentélyeket építettek be, és fordítva, kis templomok voltak a szentélyekben. Valójában a két vallás eléggé kiegészítette egymást, így lehetséges volt az egyesítésük.
🎎 A sintoizmus, államvallás
Csak az Edo-korszak végén tért vissza erőteljesen a sintoizmus, néhány japán tudós ösztönzésére, akik a tiszta sintoizmust (külföldi hatások nélkül) hirdették. Később, 1868-ban, a Meidzsi-korszak új rendszere alatt a sintoizmust államvallássá nyilvánították. A sinto papok ekkor az állam és a császár szolgálatában álltak.
Ne feledjük, hogy az utóbbi Amateraszu közvetlen leszármazottja volt! A második világháború végéig valódi kultusz övezte. Japán veresége véget vetett az államvallásnak, és a császárnak nyilvánosan ki kellett jelentenie, hogy ő nem isten.
🎊 A sinto vallás napjainkban
Sinto esküvői szertartás. Forrás: picture-worl.org/
A japánok olyan hiedelmekkel élnek, amelyek egyszerre tartoznak a sintoizmushoz és a buddhizmushoz. Napjainkban sokan gyakorolják mindkét vallást a kontextustól függően.
Általános szabályként elmondható, hogy a sinto és buddhista rítusok nem ugyanazt a teret foglalják el. Az előbbiek az élethez, a családhoz és a közösséghez kapcsolódnak, míg az utóbbi a túlvilágra fókuszál. Így a sinto szentélyekbe esküvőket ünnepelni járnak, míg a temetéseket buddhista templomokban tartják.
A japánok egész évben folytatják a sinto rituálékat, különösen a hagyományos események és macurik alkalmával.
Szóval, Ön szerint a sintoizmus vallás vagy filozófia?
