Japánban a híres újévi hagyományok egyike a hét szerencseisten meglátogatása, hogy az egész év szerencsésen teljen. Minden január első hétvégéjén a családok ellátogatnak a templomokba és szentélyekbe, hogy imádkozzanak ezekhez az istenekhez, és beszerezzék pecsétjeiket: ez a Shichifukujin-zarándoklat.
A japán mitológia szerint ezek az istenségek egy kincseshajón utaztak, hogy ajándékokat osszanak azoknak, akik jól viselkedtek.
Fedezze fel ezt a japán legendát, és csalogassa be a szerencsét otthonába!
📖 A Shichifukujin legendája
Minden december 31-én a szerencse hét istene a Takarabune-n, a kincseshajón utazik, hogy jólétet hozzon azoknak, akik bölcsek voltak. Ebisu, Daikokuten, Benzaiten, Bishamonten, Fukurokuju, Hotei és Jurojin… Mindegyikük felismerhető megjelenéséről, kellékeiről vagy szimbolikus állatairól.
A japán újév éjszakáján a szülők a híres vitorlás és isteni legénységének képét a gyerekek párnája alá teszik. Ezt abban a reményben teszik, hogy szépeket álmodnak, és szerencsét hoznak nekik a következő 12 hónapban.
Balról jobbra: Hotei, Jurōjin, Fukurokuju, Bishamonten, Benzaiten, Daikokuten, Ebisu.
🛕 A 7 jólétisten eredete
Miért 7 istenség és miért nem 5 vagy 8? Nos, a 7-es számról köztudott, hogy szerencsét hoz számos országban. Japánban a hagyományos ünnepek és rituálék során is használják: például a Tanabata csillagünnep az év 7. hónapjának 7. napján zajlik; a Nanakusa no sekku (a 7 gyógyfüves leves elfogyasztásának hagyománya) január 7-én van. Emellett a buddhizmus 7 reinkarnációról beszél, és megemlíthetjük a Bushido 7 erényét is (a kódex, amely a szamurájok korában irányította a japán harcosokat).
A Shichifukujin legendájának eredete a japán középkorban, a XVI. és XVII. század között, a Tokugawa-sógunátus idején jelent meg. Ebben az időben a népnek jólétre volt szüksége, és a vallás fontos támaszt jelentett. Ekkor született meg a 7 szerencseisten legendája a Felkelő Nap Országában. Azt mondják, hogy azáltal, hogy imádkozunk ezekhez a boldogságot hozó istenekhez, megtisztulunk 7 szerencsétlenségtől, és 7 szerencsét nyerünk. Az Edo-korszakban a hagyomány népszerűvé vált, amit a Shichifukujin számos ábrázolása is tanúsít a hagyományos japán művészetben.
🍀 A Shichifukujin-zarándoklat
A hét szerencseisten zarándoklata a Hatsumode hagyományával fejlődött ki, amely általában abból áll, hogy az új év első napján meglátogatjuk a környékbeli templomot vagy szentélyt. Ez az Edo-korszakból származó szokás az egész évre szóló szerencsét hivatott biztosítani. A Shichifukujin-zarándoklat ugyanebben a szellemben fejlődött ki. Így hét istenség meglátogatása garantálja a jólét csúcsát. Számos útvonalat kínálnak Japánban, különösen Tokió városaiban. A Shichifukujin Meguri zarándoklatot sok helyi gyakorolja, különösen Yanaka negyedében. A Shichifukujin egyik szokása, hogy minden szent helyről hoznak egy pecsétet. Ezek az igazi talizmánok, az úgynevezett goshuin, egy kalligráfiából és egy látogatást igazoló bélyegzőből állnak.
⛩ Shichifukujin: A vallási szinkretizmus tükre
Emlékszik még? A japánok a szinkretizmus bajnokai. Ezért nem meglepő, hogy az istenségek több vallásból származnak, mint például a buddhizmus, a hinduizmus, a sintó és a taoizmus. Ezek az Indiából, Kínából és Japánból származó istenek különböző hitformákat hoztak magukkal.
⛵ Hét isten egy hajón
Színes fametszet, amely a Takarabune-t ábrázolja Utagawa Hiroshige alkotásában.
Számos ábrázoláson (festmények, metszetek, szobrok, képek…) láthatunk egy hajót a hullámokon, benne a 7 istennel. A vitorlán megjelenik a „baku” (獏) kínai írásjegy, egy jó előjelű lény, amely elűzi a rémálmokat. Megfigyelhetjük olyan szimbolikus elemek jelenlétét is, mint a darvak, teknősök vagy más japán szerencsehozók.
A kincseshajó és legénysége a gazdagságot, a hosszú életet, a szerencsét és a boldogságot jelképezi. Valójában a shichi (七) a „7”-es számra utal, a fuku (福) „szerencsét”, a jin (神) pedig „istenséget” jelent. Az Edo-korszaktól kezdve számos metszet mutatja be ezt a mitológiai jelenetet természetes pigmentek használatával. Újabban a 7 szerencseisten vitorlása színes és gyermeki illusztrációk témája, kerek fejű figurákkal.
Bár a hét isten mindegyike boldogságot és örömöt hoz, mindegyikük egy-egy szakmához kötődik. Így a gazdák inkább Ebisu-hoz és Daikokuten-hez imádkoznak, a tanárok Jurojin-t, a művészek pedig Benzaiten-t tisztelik. Ami az éttermi szakembereket illeti, ők bizonyára Hotei-hez fognak imádkozni.
🦹♂ A hét szerencseisten, kik ők?
🎣 Ebisu, a halászisten
Ő a halászok és kereskedők védőszentje. A tengerészek és gazdák védelmező istenét nagy tisztelet övezi Japánban. Gyakran ábrázolják segítőjével, Daikokuten-nel. Vadászkalapot viselve az istenség horgászbotot és egy nagy halat tart a kezében. Az őszinteség erényéhez kapcsolódik. Ebisu állítólag az első gyermeke az Izanami és Izanagi demiurgosz isteneknek, akit „pióca-gyermeknek” becéztek. Megjegyzendő, hogy ő az egyetlen japán eredetű isten.
💰 Daikokuten, a gazdagság teremtője
Shiva megtestesülése, a gazdagság, a kereskedelem és a mezőgazdaság hindu istensége. Daikoku a szakácsok védelmezője is. A jóllakott és mosolygós démonvadász isten sapkát és bölcsességgel teli táskát visel. Rizskötegeken ül, és kezében egy kalapácsot tart, amelyet állítólag azért ráz, hogy gazdagságot teremtsen.
⚔ Bishamonten, a harcos védelmező isten
Kínából érkezett Tamonten néven, Bishamonten Vaishravana megtestesülése, a Dharma (buddhista törvény) őrzője, egy hindu istenség. Az északi védelmező király páncélba van öltözve, lándzsát és egy pagodát tart. A háború és a jólét istenének tekintett Bishamon-t a harcosok tisztelik, hogy szerencsét hozzon nekik a csatában.
🎵 Benzaiten, az ékesszólás és a művészetek istennője
Benzaiten, akit a barátai csak Benten-nek hívnak 😉, a víz istennője és a 7-es klán egyetlen női istensége. Sarasvati hindu istenség megtestesülése, a művészetek, a zene, az ékesszólás, a tudás és a szépség istennője. Egy fehér kígyó és egy biwa (japán hangszer) kíséri.
🪙 Fukurokuju: A gazdagság és a hosszú élet istene
Egy kínai istenség a taoizmusból, aki a bölcsességet, a férfiasságot, a vagyont és a hosszú életet képviseli. Fukurokujin életében kínai filozófus volt. Kopasz öregemberként írják le, hosszú fehér szakállal és megnyúlt koponyával. A bölcsesség botját hordja, és néha egy daru vagy egy teknős kíséri.
🤓 Jurojin: A hosszú élet és a bölcsesség istene
Ő a legidősebb a 7 istenség közül. A tanárok védőszentje, ez a taoista istenség Fukurokuju-ra hasonlít hosszú szakállával és kopasz fejével. Azt mondják, ugyanazon a testen osztoznak. Ez a tudós egy botot tart, amely a hosszú élet titkait rejti. Gyakran kíséri szarvas vagy más jó előjelű állat.
😁 Hotei: A nagylelkűség és a bőség
Hotei, más néven a nevető Buddha, Maitraya vagy a jövő Buddhájának megtestesülése. Ez az öreg kínai szerzetes, aki valóban létezett a 10. században, szintén csatlakozott a taoista és sintó valláshoz. Ő a jó egészség, a boldogság, a bőség és a kereskedelem istensége. Hotei nagyon népszerű Ázsiában és Nyugaton, ahol gyakran találkozhatunk vele éttermekben. A kövér, kopasz, pocakos és mosolygós alakként ábrázolt Hotei vonzza a jólétet, és egy olyan kincsekkel teli táskát tart, amely sosem ürül ki. Úgy tartják, hogy a hasának dörzsölése szerencsét hoz. Kipróbálta már?
