Az oktatás a holnap világának alapköve 🤔… Bizony, az iskola a tudás átadása mellett arra is hivatott, hogy felkészítsen az életre és értékeket közvetítsen. Ez különösen igaz a Felkelő Nap Országára.
Bár az iskola Japánban híres arról, hogy nagyon igényes és szelektív, olyan hasznos értékeket is tanít, mint a közösségi élet, a mások iránti tisztelet vagy a felelősségtudat.
Fókuszban a japán oktatási rendszer, amely egyszerre félelmetes és inspiráló. 🤷♀️
🤓 Az oktatási rendszer Japánban
Az iskola Japánban, akárcsak számos fejlett országban, világi és 6 éves kortól 15 éves korig kötelező. Emellett a japán iskolai tanterv magában foglalja az általános, a közép- és a felsőoktatást, állami és magánintézményekkel egyaránt.
👧 Óvoda
Fudzsi Óvoda – Tokió. Forrás: afilii.com
Japánban kétféle óvoda létezik: a jocsien (幼稚園), amely az Oktatási Minisztérium alá tartozik, és a hoikuen (保育園), egy napközi, amely az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alatt áll. Az óvoda a 3 és 6 év közötti gyermekeket fogadja. Játékok, énekek, táncok, színezés, mesemondás, kirándulások – a tevékenységek változatosak és a legkisebbek igényeihez igazodnak.
A japán gyermekek már egészen kicsi koruktól kezdve tanulják a közösségi életet. Ezért az intézmény bejáratánál leveszik a cipőjüket, hogy ne koszolják össze a közös tereket, és hozzászoknak a játékaik elpakolásához. A szigetországban a kisdiákokra gyakran felelősségteljes feladatokat bíznak, mint például a konyhakert öntözése vagy az osztály hörcsögének gondozása.
Tokióban egy forradalmi óvoda nyitotta meg kapuit. Ez egy kör alakú építmény, falak nélkül, teljesen nyitva a külvilág és a természet felé. A Fudzsi Óvodában a gyermekek bármikor szabadon átmehetnek más csoportokba.
🎒 Általános iskola
6 éves kortól az oktatás kötelezővé válik, és a gyermekek 12 éves korukig járnak az általános iskolába, azaz a sógakkóba (小学校). Japánban az általános iskolák különösen jól felszereltek. Nem ritka, hogy úszómedence, laboratórium, tornaterem vagy zeneiskola várja a gyermekeket az iskolán kívüli tevékenységek során. Az iskola reggel 8:30-kor kezdődik és kora délután ér véget, ami lehetővé teszi más elfoglaltságok végzését az órák után. Így sok gyermek sportol vagy művészeti tevékenységet folytat. Itt nincs menza… az étkezés közvetlenül az osztályteremben zajlik. Egészséges és kiegyensúlyozott ételek; tökéletesek ahhoz, hogy megtanulják a helyes táplálkozást már egészen kicsi korban.
Ez alatt a hat év alatt a kis japánok megtanulják, hogyan legyenek felelősek a holmijaikért és tiszteljék az udvariassági szabályokat. Így ők maguk takarítják ki az osztálytermüket és a közös helyiségeket. Ugyanígy, egyedül járnak iskolába, mindannyian egyforma sapkában és egy „randoszeru” nevű iskolatáskával.
🧒 Középiskola
Forrás: ichiban-japan.com
A középiskola, vagy japánul csúgakkó (中学校), három évig tart. 12 és 15 éves koruk között a diákok napi hat órát tanulnak, az órák között tízperces szünetekkel. A francia oktatási rendszerhez hasonlóan a diákoknak tantárgyanként külön tanáruk van. A középiskolától kezdve a munkaterhelés valóban nagyon nagy, és a diákok versengenek egymással. Ezért sok gyermek vesz különórákat az iskola után. A középiskolásoknak kemény dolguk van a szigetországban. Ehhez járul még a diákok közötti zaklatás, amely különösen elterjedt Japánban. Szerencsére az iskolán kívüli klubtevékenységek lehetővé teszik a feszültség levezetését a bajtársiasság szellemében.
🙋♀️ Gimnázium
A japán tinédzserek 15 évesen lépnek gimnáziumba (kókó 高校), és egy hároméves ciklust folytatnak számos vizsgával. A napok 6-8 órányi tanítást tartalmaznak, amelyet az ebédszünet szakít meg. Általában a diákok Bento dobozt hoznak magukkal. Bár a Felkelő Nap Országában a legtöbb gimnázium koedukált, még mindig léteznek külön lány- vagy fiúgimnáziumok.
🤩 Egyetem és felsőoktatás
Az egyetemre (daigaku 大学) való bejutáshoz a hallgatóknak meg kell szerezniük a Daigakenjugakehigun diplomát: ez egy kulcsfontosságú oklevél a hallgatók számára, amely sok stresszt okoz. Valójában a szakmai jövőjük forog kockán. Az eredményektől függően a fiatalok bejuthatnak a választott szakirányra vagy sem. Japánban az egyetemi tanulmányok 4 évig tartanak Bachelor, 6 évig Master és 9 évig Doktori fokozat esetén.
🏫 Iskola Japánban: különbségek Franciaországhoz képest
Bár az iskola Japánban bizonyos szempontból hasonlít a francia iskolára, mégis szembetűnő különbségek vannak, legyen szó a tanulásról, az iskolai ritmusról vagy az átadott értékekről.
🤯 Memorizáláson alapuló tanulás
A francia oktatási rendszer az elemző gondolkodást próbálja fejleszteni, míg Japánban a diákok frontális oktatásban részesülnek, és a tanulás a „magolás” módszerén alapul. A probléma az, hogy a fiatal japánokat nem ösztönzik a kritikai érzék vagy a kezdeményezőkészség fejlesztésére. Így egyesek nehézségekkel szembesülhetnek, amint olyan helyzetekkel találkoznak, amelyek eltérnek a rutinjuktól.
🕰 Iskolai ritmus Japánban
A szigetországban az iskolai év nem szeptemberben, hanem áprilisban kezdődik és márciusban ér véget. Bizony, a tanévnyitó mindig április 1-jén van, a cseresznyevirágzás idején. Japánban az iskolai év három trimeszterből áll, amelyeket a nyári, a karácsonyi és a tavaszi szünet választ el. Az egyetemtől kezdve az év két szemeszterre oszlik. Megjegyzendő, hogy a japánoknak nincs szerencséjük annyi szünethez, mint a franciáknak. Cserébe viszont az órák korábban érnek véget a nap folyamán, különösen a középiskolákban és az általános iskolákban.
👩🎓 Egyenruha viselése a japán iskolákban
Az egyenruha viselése mindennapos az iskolákban, különösen a japán középiskolákban és gimnáziumokban. Kultúrájából adódóan az ország híve a közösségi életnek és bizonyos konformizmust hirdet. Bár az egyenruhát a diákok inkább pozitívan ítélik meg, a szabadság hiányaként is felfogható, és néha botrányokat okoz. Valójában a koncepciót néha a végletekig viszik, és belekötnek a szoknyák hosszába vagy a hajszínbe. Sőt, bizonyos intézményekben a lányok még akkor sem viselhetnek harisnyát, ha nagyon hideg van. Ami valljuk be, nem túl kényelmes. 🤷♀️
⚽ Oktatás és iskolán kívüli tevékenységek
A japán iskolákban speciális tantárgyak egészítik ki az általános oktatást. A matematika, a természettudományok és a japán nyelv mellett a diákok olyan hagyományos művészeteket is tanulnak, mint a kalligráfia és a költészet. Hasonlóképpen, a tanárok felkészítik az új generációkat a közösségi életre erkölcsi, társadalmi neveléssel stb.
Ahogy fentebb láttuk, a japán gyermekek és diákok mindig végeznek iskolán kívüli tevékenységeket az órák után vagy hétvégén. Bukacu nevű sport-, művészeti vagy kulturális klubokhoz csatlakoznak, és országos szintű versenyeken vesznek részt.
Forrás: nemuyoake.wordpress.com
🙇♂️ Szigor, fegyelem és elitizmus
Az iskolában nagy a nyomás a japán társadalom részéről. A szigetországban nincs évismétlés és nincs osztályugrás. Végezetül, a nyelvi szint a hierarchiától függően változik, attól függően, kihez beszélünk. Emiatt a diákok nagyon gyorsan megtanulják, hogyan kell engedelmeskedni az idősebbeknek és azoknak, akik nagyobb tapasztalattal rendelkeznek.
Japánban az iskolai előmenetel meghatározó a jó hírű intézményekbe való bejutáshoz. Az osztályozási rendszer a százalékos elven működik. Az egyetemre, gimnáziumba, középiskolába, sőt még az általános iskolába való bejutást is felvételi vizsgák feltételezik, ami bizonyos elitizmust von maga után. Tudni kell, hogy a munkaerőpiac nagymértékben az egyetemek hírnevére épül. Ezért nem meglepő, hogy sok diák vesz esti különórákat (dzsuku).
És Ön mit gondol a japán oktatási rendszerről?
